A FEJEZET CÉLJAI

Ez a fejezet az Európai Unióban fellelhető jó gyakorlatok, esettanulmányok által mutatja be a rövid élelmiszer-ellátási láncot az innovatív rövid értékláncok jobb megértése érdekében. A fejezet célja továbbá, hogy bemutassa a hagyományos közvetlen értékesítés és az új alternatív élelmiszerláncok közötti különbségeket. Végül gyakorlati útmutatót ad egy új gazdálkodói csoport létrehozásához és megerősítéséhez, valamint ismerteti a termelői piacok szervezésének fő lépéseit.

KULCSSZAVAK

rövid élelmiszer-ellátási lánc, alternatív élelmiszer-rendszer, közvetlen értékesítés, együttműködés, innovatív jó gyakorlatok, REL szervező

TANULMÁNYI CÉLOK

A fejezet fő célja a rövid és alternatív élelmiszer-ellátási láncok különböző definícióinak megértése és a rövid láncok különféle típusainak azonosítása. A fejezet ismerteti a REL csoportok létrehozásának lépéseit, ami könnyen használható útmutatót nyújt a REL szervező számára. A különböző tippek és gyakorlati tanácsok pedig segítenek jobban megérteni a piacszervezés folyamatát, és egy átfogóbb képet adni a REL szervezők szerepéről.

BEVEZETÉS

A hosszú élelmiszer-ellátási láncok számos kérdést vetnek fel, például az európai kistermelői gazdálkodás fenntarthatóságát, a hosszú disztribúciós csatornák miatti környezeti károkat, az átláthatóságot és az ipari élelmiszer-feldolgozás iránti bizalom elvesztését. Ezért keresik a gazdák, a vidékfejlesztési szakértők és bizonyos esetekben a fogyasztók és a helyi közösségek az új, innovatív módszereket az élelmiszerláncok újra értelmezésére. A rövid élelmiszer-ellátási láncok létrehozása és a kistermelők bevonása az alternatív élelmiszer-rendszerekbe hatékony válasz lehet a fent említett kihívásokra (Kneafsey et al. 2013, Ilbery et al., 2004, Benedek et al., 2018 ).

A RÖVID ÉLELMISZER-ELÁLLÍTÁSI LÁNCOK ÉS FŐ TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSAI

A kiskereskedelem és így az élelmiszer-kiskereskedelem globalizációja hosszú és szervesen integrált folyamat volt, amely a fejlett nyugati országokban már az 1960-as években elkezdődött. A globalizáció következtében a kistermelőknek számos kihívással kellett szembenézniük ahhoz, hogy csatlakozhassanak a modern ellátási láncokhoz, így piacuk jelentős részét elvesztették. Ez a folyamat a közép-európai országokban az 1990-es évek elején zajlott le. A régió kistermelői továbbra is a piacok változékonyságától és a hosszú ellátási láncok kiszolgáltatottságától szenvednek. Manapság rövid ellátási lánc hagyományos csatornái reneszánszukat élik - egyre többen ismerik fel a fogyasztás ezen módjának előnyeit -, de egy rövid ellátási lánc működtetése bonyolult, és egyre inkább előtérbe kerül a REL szervezők fontossága.

A jelen kézikönyv készültekor az aktuális helyzetre való tekintettel meg kell említeni azt is, hogy a SARS-COV-2 globális járvány előre látható hatást gyakorolt az élelmiszerláncokra, és a helyi élelmiszer-rendszerek egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. 2020-ban tanúi lehettünk a helyi közösségi élelmiszerellátás fejlődésének, a helyi javak felértékelődésének köszönhetően. Mivel a gazdálkodóknak folytatniuk kell a termelést, fontos a REL szervezők szerepe, hogy a helyi élelmiszereket elérhetővé tegyék a fogyasztók számára.

MEGHATÁROZÁS

A következő oldalakon megvitatjuk a rövid élelmiszer-ellátási láncokkal kapcsolatos a legrelevánsabb definíciókat. Ezek a helyi élelmiszer-rendszer, az alternatív élelmiszerláncok, a rövid élelmiszer-ellátási láncok és a közvetlen értékesítés. Ebben az alfejezetben bemutatjuk a REL-ek leggyakoribb kategorizálását a közvetlen és független értékesítés és az együttműködő REL-ek közötti különbségek azonosítása érdekében.

1. ábra: A rövid élelmiszer-ellátási láncokkal kapcsolatos releváns definíciók összefoglalása. Forrás: Rastion (2015), Murdoch et al. (2000) és Kneafsay és mtsai. (2015), saját ábra

2. ábra A közvetlen értékesítés és a rövid élelmiszer-ellátási láncok meghatározása (1) a különböző fogalmak értelmezése nélkül (1) és (2) értelmezésével. Forrás: saját ábra

3. ábra A helyi élelmiszer-rendszer szisztémás megközelítése. Forrás: saját ábra

A rövid élelmiszer-ellátási lánc (a továbbiakban: REL) definíciója szűkebb értelemben magyarázza a gazdák és a fogyasztók közötti kapcsolatrendszert, bár a tagállamok között jelentős különbségek mutathatók ki. A rövid élelmiszerláncok céljának összefoglalása az alábbi:

• A kistermelők és a fogyasztók között a távolság csökkentése, mind fizikailag, mind a kapcsolattarás szempontjából,
• A mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilizálása,
• A fogyasztók ellátása egészséges és helyben készített élelmiszerekkel,
• A környezetszennyezés csökkenése,
• Valós alapokon nyugvó élelmiszer-ellátási politika létrehozása,
• Küzdelem a mezőgazdasági területek további csökkenése ellen.

Mindezek mellett a helyi gazdaság számára is előny jelenthet, hogy a munkaerő-igényes kultúrák fogyasztói keresletének növekedése miatt, a munkahelyek száma is növekedhet a térségben.

Nehéz megtalálni a tökéletes meghatározást, de a fő jellemzők minden szempontból megegyeznek. A szakirodalomban használt kifejezések többségében a legtöbbet kiemelt elem a közelség (minden szempontú: gazdasági, társadalmi, környezeti, térbeli).

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által a vidékfejlesztés támogatásáról szóló rendelet szerint (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet) a „rövid ellátási lánc” egy olyan ellátási lánc, amely korlátozott számú gazdasági szereplőt foglal magában, elkötelezett az együttműködés, a helyi gazdasági fejlődés, valamint a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok mellett. Fontos megjegyezni, hogy ez a rendelet elismeri az élelmiszerláncban részt vevő valamennyi ember közötti társadalmi kapcsolatok fontosságát, és ez a pont nagyon fontos az együttműködő REL-ek működésének megértéséhez is. A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete előírja, hogy a rövid ellátási láncok létrehozásának és fejlesztésének támogatása csak azokra az ellátási láncokra terjedhet ki, amelyek legfeljebb egy közvetítőt vonnak be a mezőgazdasági termelő és a fogyasztó között (11. cikk) (Kneafsay et al., 2015). Ezt a rendeletet az Európai Unió minden országában alkalmazni kell, és ennek a rendeletnek a meghatározását használja a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program rövid élelmiszer-ellátási láncok alprogramja. Érdemes megjegyezni azt is, hogy több hatóság is általánosan elfogadott definícióként használja ezt.

KÜLÖNBÖZŐ ELADÁSI MÓDOK A RÖVID ÉLELMISZER-LÁNCOKBAN

A termelői piacoktól kezdve a dobozos értékesítési rendszerekig vagy a közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerekig sokféle rövid élelmiszer-ellátási lánc és helyi élelmiszer-ellátási rendszer létezik. A tipológia ugyanolyan széles lehet, mint maga a meghatározás. A gyakorlatban két fő kategóriát alkalmaznak: az első úgy látja a láncokat, mintha 0 vagy egy, vagy néhány közvetítő lenne a termelők és a fogyasztók között, a második a REL-eket figyeli az értékesítési kategóriák szempontjából.

     A. A közvetítők száma

Ebből a megközelítésből meg tudjuk különböztetni a közvetlen értékesítést és a rövid láncokat, amikor a fogyasztó és a termelő közvetlenül kapcsolatba lép egymással, a második típus pedig az, amikor egy (vagy a lehető legkevesebb) köztes szereplő van közöttük. E kategorizálás szempontjából nagyon fontos, hogy a termelő egyénileg vagy csoportosan értékesít, mivel a különböző tevékenységhez különböző kompetenciákra és tényezőkre van szükség, amelyek befolyásolják a befektetést és a motivációt (1. táblázat). Egyéni értékesítés esetén (Individual scale az eredeti angol … szerintem el van írva) esetén továbbra is rövid élelmiszer-ellátási láncokról beszélhetünk, ha a gazda más gazdával vagy a lánc más szereplőjével együttműködik a termelésben, feldolgozásban, szállításban vagy értékesítésben. Ezt a fajta működész jogszabály külön nem szabályozza. A kiindulási alap mindig az a hely, ahol a hozzáadott érték létrejön, és az, hogy a gazdák és a fogyasztók hogyan lehetnek egy mindenki számára nyerő helyzetben.

1. táblázat: Az alternatív élelmiszer-ellátási rendszer kategorizálása. Forrás: Restructured by Altafoods jelentés (2012).

     B. Logisztikai szempontok

A logisztikai szempontok szerinti osztályozás azt jelzi, hogy mely résztvevőnek kell utazni ahhoz, hogy az értékesítés megtörténjen. Ez fontos a marketing és a logisztikai fejlesztési igények meghatározása szempontjából. Ezenkívül a kistermelőkre alkalmazandó egyszerűsített REL előírásoknak megfelelően, a kistermelők a különböző marketing formákat különböző földrajzi távolságokban használhatják. A háztól házig eladás és az ideiglenes kitelepülés például a legkorlátozottabb formák közé tartoznak, míg a piaci értékesítés és szállítás a legkevésbé korlátozott. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok által kibocsátott kistermelőkre alkalmazandó könnyített élelmiszer-higiéniai előírások^[1] (amelyek Az élelmiszer-higiéniájáról szóló 852/2004/EK rendeleten alapulnak) több esetben nem engedélyezik a helyi élelmiszerek 40-50 kilométernél távolabbi szállítását. (az angol eredeti szöveget is át kell írni! mert ott nem szerepel a könnyített higiéniai szabályra való hivatkozás) Ebből a szempontból fontos a távolság és a logisztika, tehát kik mozognak a láncokban, a fogyasztók vagy a gyártók.

4. ábra: Az REL marketing típusai és az REL keretrendszere. Forrás: Magyar RDP 2014-2020 Juhász (2014.) Nihous (2008), Kneafsey et al. (2013) és Juhász et al., (2012).

A jellemzően rövid ellátási láncokban forgalmazott termékek meghatározása szorosan kapcsolódik a REL meghatározásához. A REL termékek három típusát különböztetjük meg, amelyek meghatározzák az alkalmazható rövid láncokat, például a réspiacok, amik elsősorban turisztikai vagy városi piacokon találhatók. (Juhász, 2014).

Önellátó REL termék: a feldolgozatlan termékek elsősorban szociális vállalkozásoktól és önellátó gazdaságoktól származnak. Ezeket a termékeket elsősorban a helyi önkormányzatok intézményi étkeztetésében használják fel az önellátás elérése érdekében.

Gazdaságfejlesztő REL termék: megbízható mezőgazdasági termékek, amelyek a háztartások szokásos élelmiszer-fogyasztásának részét képezik:

• feldolgozatlan termék: növényi eredetű alaptermék, friss hús (nagyobb kereslet, gyakoribb vásárlás, alacsonyabb egységérték, a szezonalitás hatása erős)
• feldolgozott termék (kisebb kereslet, ritkább vásárlás, magasabb egységérték, a szezonalitás hatása gyenge)

Réspiaci REL termék: egyedülálló termékek, magas hozzáadott értékkel. Ezeket a termékeket különleges alkalmakor ajándékként forgalmazhatjuk.

A REL SZERVEZŐ

A REL-ek létrehozásának és sikeres működésének az egyik legfontosabb tényezője a REL szervező jelenléte, akinek gyakran közvetítőként / segítőként / animátorként kell működnie, nem pedig vezetőként (Kneafsay et al., 2015). A sikeres REL-hez szükséges a szereplők közötti kapcsolatok összehangolása, valamint a tervezés is fontos a fogyasztók igényeinek kielégítéséhez. Ezeknek a speciálisan képzett személyeknek el kell sajátítaniuk azt, hogy támogatni tudják a kistermelők piacra jutását, vagy gazdálkodói együttműködéseket szervezzenek, vagy a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók közötti konfliktusok megoldják, ismerjék a REL specifikus támogatások megszerzésének a módját, tudják a piac változásait elemezni, és marketing tevékenységeket is végezzenek. Az ő tevékenységük a társadalmi kohézió, a társadalmi innováció egyik kulcsfontosságú mozgatórugója, mert a helyi gazdálkodók, a fogyasztók / a polgárok együttműködésének reformja elengedhetetlen a rövid élelmiszer-ellátási láncok létrejöttéhez. = még reformálni is tudjanak???? – szerintem ez nem következik belőle Ezeknek a speciálisan képzett embereknek képesnek kell lenniük a területükön társadalmi innovatív tevékenységek megvalósítására. A helyben kiképzett emberek új hálózatokat építhetnek, diverzifikálhatják a helyi együttműködést és hozzáadott értéket teremthetnek a helyi gazdálkodók, a fogyasztók és a vidéki érdekelt felek összekapcsolásával. Mindannyian szociális vállalkozókká válnak, mivel hozzájárulnak a helyi együttműködési mátrix újjáépítéséhez és újra definiálásához, a jobb életminőség és a vonzóbb vidéki térségek érdekében.

Számos országban a REL szervezők felelősek a REL csoportok felállításáért és megszervezéséért, melynek a főbb lépései a következők:

• Készletkészítés
• Élelmiszer rendszer elemzése
• Az előkészítő szakasz összehangolása
• Képzések és oktatás
• Közös tevékenységek megtervezése

AZ EURÓPAI REL-ek FŐ JELLEMZŐI

Amint azt az előző fejezetek tárgyalták, a rövid élelmiszerellátási-lánc kezdeményezések által kiváltott „forradalom” alapja az értékesítési lépések magas száma, valamint a termelés és a fogyasztás közötti növekvő távolság, különösen Európában. A jelenlegi (?)tartalom, 18 esettanulmányon alapszik, amelyek, a Smartchain projekt és az EU által finanszírozott korábbi projektek keretében készültek.

5. ábra: Az európai REL-ek főbb jellemzői. Forrás: Euractive (2018) és Augère-Granier (2016), saját ábra.

Az REL-ek, fokozott politikai figyelmet kaptak azon kedvező eredményeknek köszönhetően, amelyeket valószínűleg a gazdaság, a környezet és a társadalom számára nyújtanak (EIP-AGRI, 2015; Kneafsey, 2013; Galli és Brunori, 2013). Azonban az, hogy a REL-ek mennyiben járulnak hozzá a fenntarthatósághoz, sok esetben még mindig nyitott kérdést jelent. Az REL-ek környezeti előnyeit - az élelmiszer-mérföldekre szállítására, a szén-dioxid-lábnyomra, a vegyszerek használatára vonatkozóan - továbbra is vizsgálják a kutatók.

6. ábra: Az REL-ek gazdasági és társadalmi előnyei, Forrás: saját ábra

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ KEZDŐKNEK A REL LÉTREHOZÁSÁHOZ

Ez az alfejezet a REL szervezésének gyakorlati vonatkozásaival foglalkozik. Mint már említettük, a sikeres REL együttműködések kulcsfontosságú személyei azok a REL szervezők, akiket kézikönyvünkben meghatározunk, mint REL szervező vagy animátor. Először is tanácsokat fogunk adni a piacszervezéshez, majd a „Gyakorlatok” között az európai jó példák pontos útmutatást adnak az adaptálható megoldásokról.

A rövid élelmiszer-ellátási lánc-csoportok létrehozásának főbb lépései

7. ábra: A REL csoport létrehozásának többlépcsős folyamata. Forrás: saját ábra Kujáni alapján, 2018.

1. lépés: A saját és a közösségi célkitűzések meghatározása

A közös és a helyi motiváció azonosítása

Mielőtt megtesszük az első lépéseket, meg kell válaszolni néhány kérdést:

• Miért akarjuk elindítani ezt a projektet?
• Mi érdekli közösségünket?
• Mik a személyes céljaink?

E kérdéseken belül meg kell próbálni meghatározni, mi áll terveink középpontjában. Könnyebb partnereket találni céljainkhoz, ha jól meg tudjuk határozni azokat a célkitűzéseket, amelyek illeszkednek saját és a közösségünk érdekeihez.

• Kistermelők támogatása (akiknek fő tevékenysége nem a mezőgazdasági termelés)
• A multifunkcionális családi gazdaságok megerősítése
• Helyi termékek ismertségének növelése
• Gazdák és a helyi szereplők segítése az együttműködésben
• A fogyasztók igények növelése és a helyi fogyasztók igényeinek kiszolgálása
• Turisztikai célpontok bevonása
• A helyi gazdasági fejlődés fellendítése
• Saját vállalkozás indítása
• Városi gazdálkodás növelése

A helyi érdekelt felek meghatározása

A helyi érdekelt felek meghatározása kulcsfontosságú lépés a potenciális partnerek eléréséhez. Minél szélesebb az együttműködésre hajlandó érdekeltek köre, annál erősebb lesz a projekt. Próbáljon meg újabb és újabb lelkes érdekelteket, önkénteseket és természetesen gazdákat, élelmiszer-előállítókat vagy kézműveseket gyűjteni a projektjéhez.

8. ábra: A helyi érdekelt felek típusai. Forrás: saját ábra.

2. lépés: Az élelmiszer-rendszer elemzés elkészítése

A helyi adottságok elemzése

Ebben a lépésben tanulmányozzuk a helyi körülményeket, hogy megtudjuk, mely eszközökkel érhetjük el fő céljainkat. Ez lehet egy egyszerűsített megvalósíthatósági tanulmány, amely leírja a helyi szereplők lehetőségeit, és ami később felhasználható a pénzügyi számításokhoz is.

Ebben a lépésben a további kérdések merülnek fel:

Milyen a mezőgazdasági termelés a területünkön? Van-e hagyományos helyi étel vagy védett étel? Melyek a fő termelt zöldségek és gyümölcsök, tenyészállatok?

• Kik a feldolgozók, pl.: vágóhidak, pékségek?
• Kik a gazdák és mekkora a termelési potenciáljuk?
• Kik a láncok szereplői (hosszú, rövid)?
• Hol költik el az emberek a pénzüket élelmiszerre?
• Melyek a fő akadályok a gazdálkodók számára az értékesítés során?
• Kik a potenciális fogyasztók a térségünkben?

Ha lehetőségünk nyílik a fogyasztói magatartás kérdőíves felmérése, akkor több ismeretet szerezhetünk vásárlási szokásaikról, az élelmiszerekkel kapcsolatos elvárásokról és a helyi ételekkel kapcsolatos attitűdjeikről. Ebben a lépésben az értékajánlat-elkészítése (lásd: „Üzleti gondolkodásmód a REL szervezők számára” fejezet) megalapozza a minél pontosabb üzleti tervet.

A már működő rövid élelmiszer-ellátási láncok vizsgálata segít megérteni a helyi élelmiszer-értékesítés akadályait és lehetőségeit. Meghatározhatjuk azt is, hogy mely csatornák működhetnek helyben. Ennek a lépésnek a végén megismerjük a helyi érdekelt felek valódi problémáit, és meghatározzuk a lehetséges válaszokat; azonosítjuk a helyi érdekelteket és a partnereket. Ezenkívül meghatározhatjuk területünket, projektünk helyét. Megkapjuk a választ arra is, hogy a friss helyi termékek elég széles választékot tudnak-e nyújtani a fogyasztóinknak, vagy bővíteni kellene-e még?

b) A gazdálkodók és a termékek kiválasztása (ellenőrzési rendszer)

Ebben a lépésben létre kell hoznia a tevékenységükhöz kapcsolódó kiválasztási és egy ellenőrzési rendszert. Ebben a szakaszban csak a partnerek kiválasztásának kritériumait kell meghatározni. Javasoljuk, hogy ezt a gazdákkal és más érdekeltekkel együtt végezzék. Ez a kritériumrendszer lehetővé teszi a gazdák ellenőrzését és az előre meghatározott minőségi szint fenntartását. A kritériumokat alapfeltételekként határozhatja meg a csoportba való belépéshez. Számos REL-ben láthatjuk, hogy a REL szervezők segítik a gazdákat a nemzeti és az uniós támogatás felhasználásában, hogy jogosultak legyenek REL feltételekre. Ez egyben jó eszköz arra, hogy nyomást gyakoroljunk a nem megfelelően működő gazdákra vagy kiskereskedőkre annak érdekében, hogy kialakuljon a bizalom a fogyasztókkal és a partnerekkel.

9. ábra: Kritériumrendszer. Forrás: saját ábra inkább Kujáni Katalin

Az együttműködés felépítése során világosan meg kell határoznia a gazdákkal szemben támasztott elvárásait és a csatlakozási kritériumokat, amelyek biztosítják az átláthatóságot a csoportja számára. Fontos, hogy együttesen hozzák meg a döntést ezekről a referenciaértékekről, és közös megállapodásba, belső szabályozásba foglalják őket a nézeteltérések elkerülése érdekében. Ezeket a kritériumokat rendszeresen ellenőrizni kell, és figyelni kell az eltérésekre.

3. lépés: Az előkészítő szakasza összehangolása

Az együttműködés és a REL létrehozásáról szóló döntés megszületése után, ki kell választania a a vásárlási és együttműködési célokat szolgáló legmegfelelőbb jogi formát. Ezenkívül lépésről lépésre át kell tekintenie az összes vonatkozó jogszabályt. REL szervezőként az Ön feladata, hogy figyelmeztesse a gazdákat és az eladókat az élelmiszer-előállításra, a címkézésre, jelölésre és a kereskedelemre vonatkozó előírásokra. Sok esetben az összetett szabályozási keret megértése jelenti a legnagyobb kihívást a csoportok számára, és néha az akadályokat is. Az EU és a tagállamok megpróbálnak iránymutatásokat adni a kistermelői előírásokról és a vendéglátásról, amelyek segíthetnek az elindulásban.

Szabályozási keret

• Megfelelő jogi forma
• Adórendszer, áfa kategóriák
• Kereskedelmi törvény: milyen rövid ellátási láncok léteznek?
• Élelmiszerbiztonsági előírások
• Munkajog
• Speciális közvetlen értékesítési vagy REL előírások
• Címkézés
• Jelölés
• Promóció

Diverzifikáció

• Hivatalos és informális szervezeti formák
• Milyen jogi formák léteznek?
• Mi az együttműködés célja?
• Erőforrások megosztása, növekvő tárgyalási erő, költségmegosztás
• Milyen tevékenységeket akarnak megosztani?
• Gyártás, feldolgozás, csomagolás, promóció, tárolás, forgalmazás, értékesítés, reklámozás
• Kik a fogyasztók?
• Milyen kapcsolatok vannak a szereplők között?
• Élelmiszer vagy nem élelmiszer?

4. lépés: Gazdák toborzása és mozgósítása

Ha kapcsolatba szeretne lépni a csoportjával, szánjon rá időt, és személyesen keresse fel az összes gazdát. Létrehozhat egy csoportot a gazdálkodók és más érdekeltek köréből, akik megszervezhetik a látogatásokat, ahol megbizonyosodhat a kritériumok teljesítéséről és elsősorban a tisztaságról.

Ha be akarja vonni a gazdákat, szervezhet kóstoló rendezvényeket, workshopokat, ahol bemutathatják magukat és termékeiket a fogyasztók, a szakácsok, az éttermek és további csoportok számára.

Javasoljuk, hogy hozzon létre egy erős, gazdákból álló közösséget, a kérdések megvitatására és meghallgatására. Minden vélemény számít. A közös munka során figyelembe kell venni a gazdák véleményét; jó vezetőnek kell lennie és nem csak főnöknek^[2].

Néhány tanács a gazdákból álló csapat létrehozásához:

• Tanulmányutak szervezése a jó gyakorlatok elsajátítása céljából (fordítson időt társadalmi tevékenységekre)
• Szervezzen társadalmi eseményeket, műhelyfoglalkozásokat, képzéseket tevékenységeinek fejlesztése érdekében
• Ünnepelje meg a születésnapokat, a csoportja évfordulóit

5. lépés: A csoport kezelése

Ha már van egy gazdákból álló erős közössége, ne hagyja, hogy szétessen. Ne felejtse el, nehéz munka fenntartani ezt az állapotot, de megéri!

Mindennapi tevékenységek egy kiváló REL szervező számára:

• A közösség fő kapcsolattartója
• A napi piaci műveletek felügyelete
• Felhasználói díjak beszedése
• Megfelelő engedélyek és biztosítás megszerzése
• A szabályok és előírások betartatása
• Gazdák és lelkes fogyasztókból helyi önkéntesek toborzása
• A gazdálkodók és a termékmix ellenőrzése
• A visszaélések kezelése
• Panaszok és viták kezelése
• Együttműködés a piacok / REL-ek bizottságával == ezt nem értem/ismerem!
• Erős közösségi kapcsolatok kialakítása

HELYI PIAC SZERVEZÉSE

Amint az az előző fejezetekben látható volt, a rövid élelmiszer-ellátási láncnak különböző formái vannak, azonban mindnek egy célja van, hogy közelebb hozza a helyben gyártott termékeket a helyi fogyasztókhoz. A termelői piac a közvetlen értékesítés egyik legfontosabb formája. Azonban a REL-ek ilyen módon történő létrehozása és működtetése nem tűnik olyan egyszerűnek. Számos kérdést kell figyelembe venni egy új termelői piac indításakor. A fejezet ezen része néhány gyakorlati tanácsot kíván adni az REL-ek szervezőinek a sikeres helyi termelői piac létrehozásához.

Helyszín és nyitvatartási idő

A megfelelő hely kiválasztása a piac számára a siker egyik kulcsfontosságú eleme. A piac helyét úgy kell kiválasztani, hogy tömegközlekedéssel és autóval könnyen elérhető legyen. Megfelelő parkolóhelyre van szüksége, ha lehetséges, parkolási díj nélkül. Zárt parkolóhelyek szükségesek az eladók számára. A vásárlók száma növelhető, ha más üzletek közelében találunk helyet.

Néhány megfontolandó kérdés

• Fű vagy stabil talaj van? Hogyan védhető meg extrém időjárási körülmények esetén?
• Lehetséges-e hosszú távon használni a helyet? A piacra lépés hosszú folyamat, ezért, ha több évig nincs engedély a hely használatára, akkor keressen más lehetőséget.
• Fedett hely vagy sem? Ha nem, akkor a gazdák sátrai könnyen rögzíthetők? Szervezhető-e a piac rossz időjárási körülmények között? Van-e sátor a gazdáknak, vagy be kell-e telepíteni valamennyit?
• Hány eladót szeretne meghívni a piacára? Van elég hely számukra?

Mielőtt kiválasztja a piac helyét, kérjük, ellenőrizze országa szabályozását a higiéniai követelményekre vonatkozóan!

A nyitvatartási idő meghatározása előtt meg kell vizsgálnia a környéken található többi piacot

• Ne szervezze piacát ugyanazon a napon, mint a versenytársak.
• Határozza meg a fogyasztók célcsoportjait és elvárásaiknak megfelelően alakítsa ki a nyitvatartási időt.
• Ha a megfelelő napot vagy napokat és órákat választotta, ne módosítsa gyakran! A fogyasztók ezt nem tolerálják.
• A rendkívüli piaci napokat jóval hamarabb be kell jelenteni, és egyszerre kell népszerűsíteni valamennyi marketing csatornán.

Mielőtt megnyitná és népszerűsítené piacát, legyen körültekintő, és minden engedélyt szerezzen be, amit az Ön országának szabályozása előír!

Gazdák és fogyasztók

A termelői piacon minden gazda saját termékeket árul. A piacszervezőknek ellenőrizniük kell, hogy a gazdák saját maguk termelte terményeiket értékesítik-e vagy sem.  A gazdaságok látogatása a legjobb eszköz az ellenőrzéshez, a gazdák és a szervezők közötti bizalom kiépítéséhez. A gazdák számát és a távolságot annak függvényében kell maximalizálni, hogy mikor tudnak jönni. === le kellene ellenőrizni az angolból: You have to maximize the number of farmers and the distance from when they could come. A gazdaság és az értékesítés helye közötti megengedett távolságot általában a kormány szabályozza.

A fogyasztók kedvelik a változatosságot kínáló piacokat. Az alapvető élelmiszereket egész évben biztosítani kell, de a fogyasztók szeretik a specialitásokat is. Szóval, figyeljen a termelők toborzására!

Vizsgálja meg a fogyasztói igényeket, készítsen piackutatást!

Szabályok

A sikeres működéshez írásbeli dokumentumokra van szükség, amelyek szabályozzák a jogokat és a kötelezettségeket. Néhány szabály az Ön hatóságaitól, néhány szabály a gazdákkal történt közös megállapodásból származik. A közös döntéshozatal növeli az elkötelezettséget. A szabályokat minden gazdálkodónak el kell fogadnia.

10. ábra Ellenőrzőlista a termelői piac szervezőinek. Forrás: saját ábra.

Ne féljen a lista bővítésétől. A piac változik, nem lehet előre minden helyzetre felkészülni.

Piacszervezőként előre fel kell készülni a gazdák, vagy akár a fogyasztók és a gazdák közötti konfliktusokra. A konfliktuskezelési ismeretek hasznosak lesznek.

Bizonyos szabályok a fogyasztókra is érvényesek, például dohányzási szabályok vagy maszkok viselése stb.

Koordináció és pénzügyi háttér

Először is hatékony csapatra van szükség a piac koordinálásához. Több szervezetet is bevonhat, például az agrárkamrát, civil szervezeteket, helyi önkormányzatokat, egyházi szervezeteket, kerti klubokat, időseket és lelkes önkénteseket. Ezek az érdekelt felek nemcsak a szervezésben, de az anyagi háttérben megteremtésében is segítséget nyújthatnak.

Szüksége van éves üzleti tervre, kiadásokkal és bevételekkel. Ennek egyensúlyban kell lennie. Ha nem, akkor fontolja meg a díj emelését, de figyelembe kell vennie gazdák piaci jövedelmét. A különböző méretű gazdaságok különböző díjakat fizethetnek. Vagy megkérheti a környezetében található szervezeteket, hogy támogassák a piacot.

Promóció és különleges események

Legyen látható!

Használja a marketing csatornákat a fogyasztói célcsoportok szerint! A fiatalokat a közösségi média segítségével érheti el, míg az idősebbek jobban szeretik a szórólapokat vagy a rádióadásokat. Az állandó táblák, feliratok a piac helyszínén minden célcsoport számára hatékonyak.

Egy különleges esemény megrendezése a piacon ingyenes promóciót és új fogyasztókat eredményezhet. A piac a helyi közösség találkozóhelye. Ne csak vásárolni menjen a piacra, hanem találkozzon régi barátaival, beszélgessenek és próbáljanak ki új recepteket, vagy vegyenek részt kulturális eseményeken.

Javasolt eseménytípusok:

• zene
• ételkóstoló
• főzés helyi szakácsokkal helyi alapanyagokból
• ünnepi rendezvények (karácsony stb.)
• tevékenységek gyerekeknek, kézműves foglalkozások

Rendezzen különleges eseményeket az egész család számára!

COVID tippek

A 2020-as év új tapasztalatokat hozott a Covid-19 helyzet miatt, és a termelői piacoknak reagálniuk kellett erre új belső szabályzatokkal. Összegyűjtöttünk néhány gyakorlati javaslatot a szervezés megkönnyítésére:

Tájékoztassa gazdáit és vásárlóit a vonatkozó egészségügyi helyzetről! Ellenőrizze megyéje jelenlegi szabályozását!

Ajánlások:

• Biztosítsa a fizikai távolságtartást
• Követelje meg az orrt és szájat eltakaró maszk használatát
• Gondoskodjon kézmosásról vagy fertőtlenítésről
• Rendszeresen tisztítsa és fertőtlenítse a felületeke
• Biztosítsa a kártyás fizetés lehetőségét

ÖSSZEFOGLALÁS

A fejezet bemutatta, hogy a rövid élelmiszer-ellátási láncok nem jelentenek új tevekénységeket, hanem a hagyományos vásárlási interakciók megújítását jelentik, de a gazdáknak alkalmazkodniuk kell az új trendekhez és a fogyasztók igényeihez. Az értékesítés innovatív módja több lehetőséget teremthet egy fenntarthatóbb, kevésbé sérülékeny és gazdaságilag életképes kistermelői rendszer számára. A gazdálkodóknak sok esetben külső segítségre van szükségük az együttműködési és marketing tevékenységekhez. Ez a fejezet segít elindítani ezeket a projekteket a helyi érdekeltekkel együtt, megértve a fő folyamatot az REL-lel kapcsolatban.

^[1] Ezt a rendeletet a nemzeti vagy helyi érdekeknek és adottságoknak megfelelően kell értelmezni, ezért a REL működés megkezdése előtt ellenőrizze országa alkalmazandó jogszabályait.

^[2] A vezetői készségeket a 9. fejezet ismerteti.