Vezetői készségek

A FEJEZET CÉLJAI

Ez a fejezet azokat a készségeket sorolja fel, amelyekkel a sikeres REL szervezőnek rendelkeznie kell, úgymint az időmenedzsment, a kockázatkezelés, a döntéshozatal és a tárgyalási készség. Ezek egyénileg és együttesen hasznosak a REL felépítésében, ami a rövid élelmiszer-ellátási lánc menedzsment végső célja. Ez a fejezet elmagyarázza, miért hasznosak és hogyan használhatók ezek a tulajdonságok.

KULCSSZAVAK

időmenedzsment, kockázat kezelés, döntéshozatal, tárgyalás, vezetés

TANANYAG CÉLJAI

A REL szervezők vállalják a vezetők szerepét azok számára, akiket segítenek. Ezért fontos, hogy bizonyos készségeket kifejlesszenek, amelyek felvértezik őket arra, hogy jó vezetők legyenek és nagyobb változásokat idézzenek elő. Ez a fejezet elmagyarázza, hogy a REL szervezőknek mely készségekre kell összpontosítaniuk, valamint azt, hogy hogyan tudják a gyakorlatban használni.

A tananyag célja a következő:

Alapismeretek fejlesztése arról, hogy milyen képességekkel kell rendelkezniük a REL szervezőknek;
Annak megértése, hogy ezek a készségek hogyan segítik a REL szervezőket ügyfeleik kezelésében;
A hatékony vidékfejlesztés hatásának megértése.

BEVEZETÉS

Ez a fejezet bemutatja és elmagyarázza azokat a vezetői készségeket, amellyel egy REL szervezőnek rendelkeznie kell. A modern világ globalizált jellege számtalan ember és közösség prioritásait, értékeit és igényeit változtatta meg. Egész szektorok kénytelenek voltak átértékelni azokat a gyakorlatokat, amelyek évek óta használnak, és sokak jövője bizonytalanná vált. A modern valóság elvárásainak fényében alkalmazkodni kell a globalizációhoz és az új vásárlási trendekhez. Ez a fejezet arra törekszik, hogy bemutassa a „REL szervező” sikeres vezetésének koncepcióját, és bemutassa, hogy ezek a vezetési képességek, különösen az időmenedzsment, a kockázatkezelés, a döntéshozatal és a tárgyalások hogyan segítik az alkalmazkodásban. Ez a fejezet részletezi az egyes képességeket és megmagyarázza, hogy ezek miért segítenek különösen a REL (rövid élelmiszer-ellátási lánc) létezésének biztosításában ott, ahol egyébként nincs hozzáférés a piacokhoz vagy a termékekhez.

IDŐMENEDZSMENT KÉSZSÉG

Az időmenedzsment a modern élet fontos eleme. A hatékony időmenedzsment lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a munkát hatékonyan, szervezetten, logikusan szervezzék. Lehetővé teszi a vállalkozások és az emberek számára, hogy működésüket úgy tervezzék meg, hogy maximalizálják munkanapjukat és optimális eredményeket érjenek el. Az időmenedzsment gyakorlatok alkalmazóinak a jobb eredmények mellett, nagyobb esélyük van az üzleti verseny túlélésére is.

A szervezet vezetése maga a látható döntéshozó szerv, aminek képviselnie kell a szervezetet és annak dolgozóit. Az időmenedzsment ezzel a fajta vezetési képességgel kezdődik. Feladata, hogy kidolgozza a célok eléréséhez és megvalósításához szükséges terveket, amik végül a kívánt eredményre vezetnek. A mezőgazdasági szférában a vezetésnek tisztában kell lennie munkája agrár szempontjaival; a föld előkészítésének, az ültetésnek, a betakarításnak és a termékek piacra juttatásának időben meg kell történnie ahhoz, hogy elkerüljék a termék károsodását és a maximális profitot érjenek el. A mezőgazdasági vezetők olyan személyek, akiknek tapasztalata és ágazati ismerete lehetővé teszi, hogy ilyen terveket készítsenek, figyelembe vegyék ezeket a részleteket, megértve munkaerő-kapacitásokat, továbbá tisztában vannak a pénzügyi korlátokkal és célokkal is. ki kinek készíti a tervet? a vezetőség, vagy a REL szervező??? Ezek a tervek megkönnyítik a REL szervezővel való jobb együttműködést, és így mind a mezőgazdasági termelő, mind dolgozói és fogyasztói javát szolgálják.

Az időmenedzsment fogalma hasonló a beruházásokhoz; az időmenedzsment végeredménye az erőforrások kiaknázása és annak maximális használata a befektetett pénz és munka legnagyobb megtérülése érdekében (Adebis, J.f., 2012). Ez egyszerűen azzal kezdődik, hogy a vezetés megszervezi a munkanapot, hogy a munkavállalók idejét minél jobban felhasználják a napi feladatok elvégzésére. Minden munkacsapat tagnak rendelkeznie kell személyes célokkal, amelyek kiegészítik a csapat célját; ami viszont tükrözi az üzleti célt. A mezőgazdaságban ez különösen fontos lehet, mivel az egyének olyan gazdaság részei lehetnek, amely önálló vagy közösségi tulajdonban van. Ez utóbbi megkérdőjelezi a családok és közösségek jövőjét, akik támaszkodnak a gazdaságra és látszólag a jó működési gyakorlatokra. ez itt különös, talán ki kellene hagyni ezt a mondatot

A REL sikere érdekében, mivel több érintett dolgozik együtt, a jó időmenedzsment minták kulcsfontosságúak. Gondoljunk csak egy gazdaboltra, ahol minden nap meg kell tölteni a polcokat, így a friss termékek logisztikája gyors megoldásokat igényel.

tippek a jobb időmenedzsmenthez

A marketinggel, az adminisztratív feladatokkal, a piac tervezésével és a célok előrejelzésével foglalkozni kell. A REL-ben a munkák 50% -át a piac alapvető funkcióinak szentelik, például az eladóval és az ügyfelekkel való kapcsolattartásra. Tehát a fő feladat ezeknek a feladatoknak a rangsorolása és a megfelelő idő eltöltése a legfontosabb és a kevésbé fontos feladatokkal.

Mindenekelőtt a feladatok kategorizálása és a munkaidő megosztása segíthet a REL szervezőnek a megfelelő feladatokra fókuszálni, illetve abban, hogy az időt okosan használja ki. A második lépés a tevékenységek ütemezése és ezekhez egy meghatározott idő hozzárendelése úgy, hogy egyiket sem hagyja figyelmen kívül. Harmadik lépésként az ütemezés felkerülhet egy listára, amely biztosíthatja, hogy semmiről ne feledkezzen meg vagy semmit ne ismételjen meg. Ily módon minden olyan tevékenység megfelelően elvégezhető, amely a jól működő REL együttműködés kialakításához szükséges és így a láncnak nem lesz hiányzó eleme (Conney, F., 2018).

Valamennyi szervezetben a vezetésnek kell, hogy legyen egy jövőképe, hogy mi az, amit el szeretne érni és ennek érdekében a végcélokra kell koncentrálnia. Végül megjegyzendő, hogy az időmenedzsment növelheti a szervezet iránti hűséget, mivel azok az alkalmazottak, akik úgy érzik, hogy energiájukat és képességeiket értékelik, jobban kötődnek a munkájukhoz és így több időt fektetnek munkájuk sikerébe.

30. ábra: Harmonizált munkafolyamat. Forrás: saját ábra

Kockázatkezelés

A kockázatok a mezőgazdaság negatív hatásaival összefüggésben állnak. Ezt úgy definiálták, mint egy olyan katasztrofális esemény lehetőségét, amely a helyzet megváltozását okozhatja (Quinn, F., 2006). A változás pozitívumot is eredményezhet, de sajnálatos gazdasági vagy biztonsági következményekkel is járhat. A kockázat az ellátási láncra fenyegetést jelent, mivel előfordulása bárhol érintheti az embereket vagy a folyamatokat, a szállítótól a fogyasztóig, a gazdálkodó / magánszemély / vállalat végső céljáig, és ennek a láncnak bármikor egyszerre több részét is érintheti (Paulson, U., 2005). A kockázat történhet mind magukban a tevékenységben, mind a stratégiai tervben, és bekövetkezhet a partnereknél, amely bizonytalanságot okozhat.

A mezőgazdaságban az ellátási láncot érintő kockázatok hatással lehetnek a termelésre, a megtermelt mennyiségre, a termék értékére, a fogyasztókra és magukra a szállítókra. Az ellátási lánc kockázata magában foglalja a lánc veszélyét, az áruk károsodását, valamint a fogyasztó és a termelő károsodását (Harland, C., Richard B., és Helen, W., 2003). Ezen túlmenően ezek a kockázatok akár a lánc belső elemei is lehetnek, ami magába foglalja a termelőt és a termelést, vagy külső elemek, így a fogyasztók is (Bryceson K. P. és Smith C. S., 2008). Mivel az ellátási lánc tagjai szorosan együttműködnek egymással így az eredmények érdekében a kockázatok végül minden embert és területet érintenek. A mezőgazdasági kockázatok természeti (azaz környezeti, időjárási, biológiai stb.) vagy piaci vonatkozásúnak (beleértve a logisztikát, az infrastruktúrát, a politikát stb.) lehetnek. Ezek a kockázatok önmagukban is elég problematikusak, együttesen azonban jelentősek lehetnek a gazdák számára. Például az árvíz azonnal kihathat a növényekre és az állatállományra. Ugyanakkor súlyosan érintheti azt a szállítási eszközt is, amelyet a mezőgazdasági termelő használ arra, hogy termékeit a fogyasztókhoz szállítsa. A gazda így képtelen eladni, a fogyasztók pedig nem képesek vásárolni. Az élelmiszerlánc mindkét oldalát érinti az ok, amely további kockázatokat vált ki (Jaffee, S., Siegel, P. és Andrews, C., 2010).

A kockázat leküzdésének egyik hasznos módszere, egy testület létrehozása, amely figyelemmel kíséri az ügyfeleket és a növekedési vagy veszteségi trendeket, megfigyelheti az ügyfél-termelő kapcsolatokat, és felméri a kockázatot, amellyel a termelők szembesülnek a piacon való részvétel során. Ez a kockázatmegelőzés, valamint a kockázatkezelés egyik típusaként működik. A vállalkozás vezetésének mezőgazdasági vagy REL szakértelemmel kell rendelkezniük, ((ennek a tanácsnak szerintem semmi értelme, mert egy REL vonatkozsában ilyen nincsen, ide valami mást kellene kitalálni!)) akik tanácsokat és útmutatásokat tudnak nyújtani a REL szervezőknek és a gazdáknak. Az igazgatóság (helyette tanácsadó testület legyen!!!!)) felállítása hasznos módszer lehet a lehetséges kockázatok csökkentésére és a meglévő kockázatok kezelésére. A REL szervezőknek tisztában kell lenniük ezekkel a kockázatokkal, azok lehetséges és szükséges kezelésük módjaival, ismerni és érteniük kell REL és szereplőinek gazdasági működését és szabályozási keretét (Market Manager's Training Manual, 2010).

TERMÉSZETES KOCKÁZATOK

Az időjárással kapcsolatos problémák tartós fenyegetések, amely a gazdákat, a fogyasztókat és a gazdaságot azonnal érintik. A gazdaság az időjárás és a váratlan események okozta gyengülő ellátási lánctól szenved (Maccini, S., & Yang, D., 2009). Annak ellenére, hogy a rossz időjárási viszonyokat nem tudjuk befolyásolni, jelentősen akadályozzák a kommunikáció, a szállítás és az energiaipar tevékenységét. Ezek mindegyike jelentősen befolyásolja a gazdálkodókat és a fogyasztókat, különösen azért, mert így küzdeniük kell a piaci hozzáférhetőség csökkenésével is (Jaffee, S., Siegel, P. és Andrews, C., 2010). A kistermelök még hatványozottabban érzik a kiszámíthatatlan idöjárási tényeök negatív hatásait, mint az ipari termalés. Ennek oka, hogy esetükben sokszor hiányzik a töke, a több lábon állás, a szakértelem és a koskázatkezelési pénzügyi eszközök elérhetösége.

Az időjárástól eltekintve a biológiai kockázatok is természetesen előforduló problémák. Ezek leggyakrabban a génexpresszióban vagy a betegségekben láthatók, utóbbiak gyakran a tej-, sertés- és baromfitenyésztésben fordulnak elő, de a kártevők hatással lehetnek a növénytermesztésre is (Baltussen és mtsai, 2006). Az állatállományt esetlegesen érintő számos betegség közül, különösképpen aggasztóak a fertőző betegségek, mivel ezek az ellátási lánc egészére könnyen kihathatnak. Ez pedig veszélyezteti a piacokat és a fogyasztókat. Ez a kockázat nem új keletű, és legutóbb a vuhani halpiacon is kimutatták, ahonnan vélhetően a COVID-19 származik. Megemlíthetünk azonban néhány európai példát is. Például 2011-ben az egyiptomi uborka eredetű E.coli-fertőzés 53 halálesetet okozott Németországban, míg a 90-es években a kéknyelv-betegségtől való félelem (Lebeau, P., 2021) indította el Franciaországban a rövid élelmiszerláncokat. A betegségek hatásainak enyhítése érdekében a legfontosabb betartani a higiéniai szabáűlyokat. Ez pozitív hatással lehet a környezetre is, mivel a helyes higiénés működési gyakorlat biztosítja a tisztább munkaterületet és a hulladék körültekintőbb felszámolását.

piaci eredetű kockázat

A lehetséges természeti kockázatok ismertetése után fontos figyelembe venni az „ember által létrehozott” kockázatokat, amelyek a REL-eket fenyegetik. Ezeket a „piaci kockázatok” kategóriába sorolják, mivel összefüggenek és közvetlenül befolyásolják a piacot, a fogyasztót és a termelőt. Ezek az alábbiakat tartalmazzák:

31. ábra: Piaci kockázatok. Forrás: saját ábra

A mezőgazdaság ellátási lánca a kínálat és a kereslet eredménye. Az ellátási lánccal kapcsolatos egyes kockázatok eredhetnek fizikai eseményekből, mint például a termelés megszakadása a mechanikai meghibásodás következtében, vagy a kereslet problémái, mint például a vásárlói igények, a vásárlói meggyőződések, az élelmiszer-biztonsági előírások, az ellátási lánc jó hírnevének megváltozása, az ellátási lánc megbízhatósága és az árváltozások miatt (Jaffee, S., Siegel, P. és Andrews, C., 2010). Ezek a tényezők eltorzítják a korábban bemutatott (a gazdák és a vállalkozások által kidolgozott) előrejelzéseket, amelyeket a piac igényeinek megfelelően terveztek. Ennek következménye, hogy megszakadnak valahogy ez nem egy jó kifejezés, de nem találom a megfelelőt… a marketing kampányok, az árképzési rendszerek, a promóciós erőfeszítések és a mennyiségek, és ezeket újra kell tervezni. Az ellátási láncot úgy számolják ki, hogy tükrözze a piac igényeit. Ha ezeket az igényeket (természetes események, a népesség mobilizálása, az étkezési preferenciák megváltoztatása stb.) átalakítják, az ellátási láncot is át kell alakítani annak érdekében, hogy ismét megfeleljenek a lánc igényeinek. A REL-ben a fő kockázat a fogyasztók szokásaival és trendjeivel kapcsolatos ismeretek hiánya, valamint az e tényezőkhöz való hatékony alkalmazkodás. Számos európai országban a kutatók rámutattak arra, hogy azok a gazdálkodók tudják megfelelően működtetni a vállalkozásukat, akiknek mélyebb marketingtudásuk van, vagy akik képesek fizetni a szakértőkért.

A termelőeszközök, valamint maga a termék minősége is befolyásolhatja a mezőgazdaságot. A REL szervezőnek meg kell szüntetni ezt a problémát, mielőtt az megkezdődne, megértve a gazdák termelési képességeit. A fogyasztói igényeket össze kell hasonlítani a gyártók minőségi potenciáljával annak érdekében, hogy lássák, hogy ezek az igények megvalósíthatóak-e.

A logisztikai kockázatok párosulhatnak az infrastrukturális kockázatokkal. Az áruk elérhetősége és piacra jutása szorosan összefügg a rendelkezésre álló energia- és információeszközökkel, mivel mindkét eszköz befolyásolja a szállítást. A logisztika elsősorban azt biztosítja, hogy a termelés olyan méretben történjen, amely elég nagy ahhoz, hogy kielégítse a fogyasztói igényeket. Céljuk azonban annak garantálása is, hogy e termelés eredményét sikeresen eljuttassák a fogyasztókhoz, és ezáltal a termelőnek pénzügyi sikere legyen. A logisztika azzal foglalkozik, hogy egy terméket hogyan szállítanak el, hol, mikor és mekkora lesz a szállítás költsége (Aghazadeh, S., 2004). A logisztika azonban átfogóbb, mint pusztán a kézbesítés. Meghatározza továbbá a megrendelések feldolgozásának, előállításának, forgalmazásának és kereskedelmi felhasználásának módját (Jaffee, S., Siegel, P. és Andrews, C., 2010). Mindent figyelembe kell venni a logisztikánál a munkaerőtől (ideértve a költségeket, a típust és a felhasználást) a szállításon át (ideértve a költségeket, a típust és a felhasználást) a jogi kérdésekig (például tarifák, adók, határátkelők és előírások). Kritikus fontosságú, hogy ezeket az ellátási lánc minden pontján figyelembe vegyék, mivel hatékony használatuk pozitív eredményeket fog eredményezni az összes érintett számára. A REL-ben a hűtési lánc fenntartását is figyelembe kell venni, mivel ez speciális létesítményeket igényelt a gazdálkodóktól. A REL szervezőknek segíteniük kell a termelőket abban, hogy termékeik alapján a legmegfelelőbb felszerelést használják. Itt kell megemlíteni, hogy a piac számos innovatív megoldást kínál a gazdálkodók számára a logisztika kockázatának csökkentésére, mint például az élelmiszer automaták, autósvendéglők, házhozszállítási szolgáltatások stb. lehetőségét.

Röviden meg kell említeni a politikai kockázati tényezőket is. A politikai kockázati tényezőt gyakran emlegetik a rövid élelmiszer-ellátási láncok megszervezésének a legnehezebb tényezőként. Ennek oka, hogy a REL-ekben érdekeltek általában a legkisebb termelők, akik a helyi ismeretek és módszerek felhasználásával készítik el helyi ételeiket. A hagyományos módszerek higiénés kockázataik miatt nem széles körben használhatók, ezért az értékesítés helyi alapon engedélyezett, ahol az eladók és a fogyasztók ismerik egymást. A sokféle helyi és hagyományos módszer bonyolulttá teszik a szabályok harmonizációját, mivel nincsenek mindenki számára megfelelő szabályok. A politikai kockázatok másik oldala a logisztika innovatív tulajdonságai, valamint az értékesítési megoldások, amelyek innovatív adó, munkaügyi és kereskedelmi törvényeket is követelnek. A harmadik pont a nagyobb termelőket támogató politikák, akik fő jövedelme a hagyományos mezőgazdasági termékekből származik, ők az európai és a nemzeti támogatások fő kedvezményezettjei. Azonban a REL-ek gazdálkodói általában kistermelők vagy diverzifikált családi vállalkozások, akik falusi turizmusból, egyéb vidéki szolgáltatásokból, feldolgozásból stb. élnek. Összefoglalva: a REL szervezőknek kulcsfontosságú szerepük van a politikai kockázatok csökkentésében a szabályok és a rendelkezések betartásával. Ezenkívül a politikai kockázatokat általában nehéz megjósolni és mérni, valamint az európai kistermelők és a REL szereplőinek támogatása és lehetőségei két szinttől függenek: nemzeti és európai szinttől.

A kockázatok mindig jelen vannak az életben. A mezőgazdasági ágazatban a kockázatok a természet vagy ember által okozottak. A REL szervezőknek tudatában kell lenniük ezeknek a kockázatoknak, hogy hatékonyan tudják teljesíteni a termelőkkel és a fogyasztókkal szembeni kötelezettségeiket. A kockázatok hatékony kezelése érdekében a REL szervezőknek mérlegelniük kell, hogy a kockázatok mely egyéb területeket érinthetik, kik illetve mik okozhatják és milyen mértékűek lesznek azok. Csakúgy, mint a természetes kockázatok esetében, nem mindig lehet teljesen elkerülni valami negatív esemény bekövetkezését. A kockázatok azonosítása és potenciáljának megértése azonban az első lépés a kockázatok hatékony kezelésében.

Tárgyalások, alkuk

A tárgyalás „olyan folyamat, amelyben két vagy több fél érdekeit összehangolják a közös eredmény elérése érdekében” (Worldagroforestry, 2013). A REL szervezők számára a tárgyalások a gazdák és beszállítók közötti kommunikáció folyamatát jelenti. Ezeket arra használják, hogy hozzáférést biztosítsanak a mezőgazdasági termelőknek olyan piacokhoz, ahová másképp nem léphetnek be. (szerintem ez a mondat nem következik az előzőből!!!!)ha beszállító helyett az értékesítési csatorna szereplői kifejezés szerepelne, az már OK Ennek megértéséhez meg kell ismerjük a „diplomácia” mibenlétét. A REL szervező esetében azt az erőfeszítést, hogy megnyissa és lehetővé tegye a kommunikációt és együttműködést a gazdák és a piacok között, megértve a mezőgazdasági termelő igényeit és képességeit, valamint a piac igényeit és képességeit.

A gazda esetében a diplomáciának fel kell ismernie a gazdálkodó helyzetét, valamint a gazdaság kapacitását és képességeit. A piac szempontjából pedig megköveteli annak ismeretét, hogy mi áll a fogyasztók rendelkezésére és mi hiányzik számukra.

32. ábra: A termelői piac. Forrás: https://www.slowfood.com/slow-food-earth-markets-a-farmers-market-like-no-other/

A kapcsolat kiépítésének egyik ilyen módja a termelői piacok megszervezése. Ezek összegyűjtik a kistermelőket meghatározott területeken, és reklám segítségével tájékoztatják a fogyasztókat a friss termékek és gyümölcsök elérhetőségéről. A termelői piacok reklámozása lehetővé teheti a fogyasztók számára, hogy megismerjék a gazdákat, kialakuljon a bizalom a mezőgazdasági termelők termékei iránt és elősegítsék a gazdálkodó és a fogyasztó közötti kapcsolat kialakulását. Azok a pontok, amelyek kiemelik a gazdaság eredetiségét, például az ökológiai vezetésű, női gazdálkodók által irányított gazdaságok vagy új mezőgazdasági módszerek alkalmazása, mind vonzóvá teszik a gazdaságot a fogyasztó számára (Buila, S. B., 2014). Az, hogy a fogyasztók láthatják a gazdát, megkóstolhatják a vásárolt élelmiszert, és megismerhetik, mi teszi egyedi beszállítójukat, ösztönzi a pszichológiai kötelék növekedését, amely növeli a vásárlói hűséget. Idővel a kötelék erősebbé válik, és a fogyasztó hűsége „szájról szájra” terjed tovább. Mivel egyre többen vonzódnak a termelői piacokhoz, a gazdának esélye van arra, hogy helyben nagyobb nyereségre tegyen szert és így csökkentse szállítási költségeit. Ez abban is segíti a mezőgazdasági termelőt, hogy jobb ismereteket szerezzen vásárlóiról, és képes legyen meghatározni, hogy mit vásárolnak nagyobb valószínűséggel, milyen preferenciáik vannak a vásárlóknak hosszú távon, és így meg tudja tervezni jövőbeli termelését a helyi piac igényeinek / vágyainak kielégítésére. (ezt már több korábbi fejezet is taglalta…. van ennek itt helye?)

A termelői piac nem az egyetlen válasz arra, hogy megtalálják a gazdák a termékeik értékesítésére szolgáló csatornákat. De ez lehet egy kezdeti megoldás, amely a diplomáciát használja. A REL szervezők felhasználhatják ezt a helyi piac igényeinek felmérésére, és hogy más módszereket is meghatározzanak a gazdák termékeinek közvetlen értékesítésére. A diplomácia alkalmazásával, illetve időt szánva a gazdák és az ügyfelek igényeinek és céljainak megértésére, kialakulhatnak más értékesítési csatornák, hosszú távú kapcsolatok jöhetnek létre, amelyek mindkét fél számára előnyt jelentenek.

A tárgyalások a REL szervező munkájának döntő részét képezik, mivel a rövid élelmiszer-ellátási lánchoz (REL) kapcsolódó árak az ellátási lánc mindkét végét befolyásolják. A gazdálkodók maguk sem féltetlenül vannak tisztában a tárgyalások fontosságával, és nem jártasok abban sem, hogyan lehet hatékonyan tárgyalni. Ezekben az esetekben a REL szervezők megismertethetik a gazdával a „megnövekedett tárgyalási erő” gondolatát. Az Európai Unió szerint a „megnövekedett tárgyalási erő” nagyobb súlyt ad az érintett félnek a szerződéseik tárgyalásában. Ezzel a súllyal képesek garantálni maguknak a tisztességes szerződési feltételeket, és a szükséges hozzáférést szerezni a nagyobb léptékű piacokon való részvételhez. Ezenkívül a hangjuk megadja a szükséges erőt ahhoz, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét azokra a sajátos kérdésekre, amelyek a saját életük szempontjából leginkább relevánsak (Európai Bizottság, 2015).

Bár a tárgyalások vonzóak, érdemes megjegyezni, hogy ez a tanácsadás általában a közepes és a nagy beszállítóknak szól, mivel a kisebb beszállítók nem tudnák megfizetni termékeik tárgyalási költségeit. Az ártárgyalások nemcsak a beszállítókra terjednek ki; a fogyasztót is e folyamat részének kell tekinteni. A REL árát akár a fogyasztók és a gazdálkodók is kitárgyalhatják, miután gyakori a kölcsönhatásuk és létrejött egy kapcsolat (Belletti, G., Marescotti, A., 2020). A REL szervezők ilyen segítséget a terméket kereső helyi piac logisztikai támogatására tudnak adni, a termelők részére pedig marketing technikákat. Ezenkívül a REL szervezők felbecsülhetetlen értékűnek bizonyulhatnak, különösen a közös marketing platformok kialakításának kényes folyamatában. Ez lehetővé teszi a termelők számára, hogy legyen egy hely, ahol kapcsolatba léphetnek a termékeik iránt érdeklődőkkel. A tárgyalások utolsó pontja, ahol a REL szervezőkre nagy szükség van, a kiskereskedelem, ahol a költségek, az árak és a feltételek tárgyalása kényes folyamat. A gazdálkodóknak nem kell egyedül végezniük ezt a folyamatot, különösen akkor, ha esetleg nincsenek tisztában az itt alkalmazandó szabályokkal. A REL szervezők biztosítják, hogy mind a mezőgazdasági termelő, mind a kiskereskedő igazságos és egyenlő díjazásban részesüljön munkájukért (Belletti, G., Marescotti, A., 2020).

A konfliktuskezelés fontos része a REL szervező munkájának. A konfliktus nem mindig tűnik olyan nyilvánvalónak, mint két egyén veszekedése; megnyilvánulhat számlázási különbségekben, szervezeti kudarcokban, nézeteltérésekben és kulturális különbségekben. Ahol több vélemény van, az konfliktus lehet. Ami fontos, hogy a REL szervező nyugodt közvetítő legyen, aki ismeri a problémát, az érintett feleket és az elérni kívánt eredményt. Megfontoltan kell cselekednie, tekintet nélkül a személyiségbeli különbségekre vagy érzésekre. Ezt akkor lehet a legjobban tenni, ha aktívan hallgatunk, mivel mint REL szervezőnek meg kell érteni és hallgatni minden felet (véleményüket, egyet nem értésük okait és végcéljaikat), hogy meg tudjuk találni a megoldást a konfliktusra. A konfliktus megoldódása után a felek és a REL szervező egy újabb lépéssel közelebb kerülnek a REL megalakulásának biztosításához (Farmers Market Manager Training Manual, 2009).

tárgyalások és kockázat

Bár a termelői piacok nagyszerű módjai annak, hogy a gazdákat összekapcsolják a fogyasztókkal, a REL megalakulása nem biztos, hogy egyszerűen megy. A termelői piac tervezésekor többféle hiba is előfordulhat. A gazdálkodók lelkesek lehetnek, hogy a termékeik értékesítésre fog kerülni, de nem biztosak abban, hogy hogyan jelenítsék meg termékeiket, hirdessék ajánlatukat vagy vonzzák be az ügyfeleket. A REL szervezők elősegíthetik a piac jobb megértését és megerősíthetik ezt a lépést a REL-ben azáltal, hogy a gazdálkodókkal együttműködve fejlesztik ismereteiket a hirdetési módszerekről, valamint az áruk értékesítésével kapcsolatos helyi irányításról. Ehhez a helyi szabályok, a helyi piacok ismerete, valamint a gazdákkal és termelőkkel való személyes kapcsolat szükséges. A személyes kapcsolat a tisztelet és a megértés érzetét kelti a termelőben, a gazdában és arra ösztönzi őket, hogy nyitottan megvitassák meg a REL szervezővel tudásuk hiányát vagy szükségleteiket, és így a REL szervező jobban tudja segíteni őket. Egy ilyen kapcsolat túlórákra épül, és türelemre van szükség, különösen akkor, ha az eladási környezet kevésbé tűnik ideálisnak. Fontos megjegyezni a kommunikációt és a türelmet, mivel a nehézségek nem feltétlenül nyilvánvalóak és figyelembe kell venni a gazda személyiségét és igényeit is. A REL szervező szakértelmet és egyfajta támogatási rendszert is nyújt a gazdálkodónak, amely átsegíti őket a REL termelői piacának bürokratikus és gyakorlati lépésein (Farmers Market Management Skills: Farmers Market Management Series, 2005).

A REL működtetése érdekében a gazdák közösen, vagy a gazdák és a kormány, vagy a gazdák és vállalkozói csoportok egyesületet is létrehozhatnak. Ezek gyakran helyben alakulnak ki, és nem részei a nagyobb, hivatalos mezőgazdasági rendszereknek (Egyesült Nemzetek, 2020). E partnerségek mindegyike az az alábbiak egy meghatározott aspektusára fókuszál:

MISSING IN DOCUMENT

33. ábra: A partnerségek sajátos szempontjai. Forrás: saját ábra. ez szerirntem nem a partnerségre vonatkozik!!!!!!!

Ezek a problémák meghatározóak lehetnek a gazdák megélhetése szempontjából. Nagyobb csoportok és felügyeleti szervek segítségével azonban a gazdák eligazodhatnak ezekben az időkben, és újra tervezhetnek. A REL szervezők azon dolgozhatnak, hogy ne csak leküzdjék a mezőgazdasági termelőket sújtó jelenlegi problémákat, hanem hosszú távra előre tervezzenek és ezzel valamiféle kontrollt adjanak a gazdáknak a kontrollálhatatlan kérdésekben. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési Világprogramja (ENSZ WFP) szerint egy olyan program és támogatás, amely az előre ismert problémák ellenőrzésére ad megoldást a női gazdálkodók számára úgy az termelésüket megsokszorozhatná, ami közel 150 millió ember számára könnyítené meg az élelmezésbiztonsági szükségleteket (World Food Program, 2021).

A REL szervezők többször szembesülnek a gazdálkodói ügyfélkör bővítésének problémájával helyi szinten. Nagyobb városokban pedig a növekvő számú fogyasztók nem találják a friss termékekhez való hozzájutás forrását. Ezt segíti például a „Vásárlás a fejlődésért” kezdeményezés vagy a „Piaci Szövetség” csoport, amelyek olyan beruházási kezdeményezéseket terveznek és valósítanak meg, amelyek piacra viszik a gazdálkodókat, és olyan fogyasztói igényekre oktatják őket, amelyek motiválják a növénytermesztési gyakorlatok megvalósítását, továbbá megvizsgálják a különböző üzleti kilátásokat (World Food Program, 2021). Az eredmény mindenki számára előnyös, mivel a gazdálkodók biztonságot szereznek értékesítési lehetőségeikben, a fogyasztók pedig egészségesebb élelmiszerekhez jutnak. Az egyenlet mindkét oldalán lehetőség lesz az életmód javítására.

A REL szervezők alternatív piacok felfedezésével is növelhetik a mezőgazdasági termelők tranzakcióit. Általában, ha figyelembe vesszük a termékek „fogyasztói bázisát”, akkor azonnal az egyénekre vagy a családokra gondolunk. Számos olyan fogyasztó van azonban a piacon, akik számára a REL szervező lehet a gazdák kapcsolattartásának eszköze. Az iskolák, kórházak, hajléktalanszállók, sőt a fegyveres erők csoportjai is nagy mennyiségben igényelnek táplálékot. A probléma az, hogyan lehet kapcsolatba lépni a gazdálkodókkal, és a gazdák érdekében, hogyan lehet tárgyalni szerződésekről. A REL szervezők lehetnek azok a „közbenső kapcsok”, akik összeköti ezt a két csoportot egy kölcsönösen előnyös partnerség érdekében.

A REL szervezők jól használhatók a helyi gazdálkodók piaci hozzáférésének növeléséhez a fogyasztói tudatosság növelésével és a fogyasztók és a gazdálkodók, valamint maguk a gazdálkodók közötti partnerség kialakításával. Ily módon kialakulnak és kiépülnek a piaci-vásárlói kapcsolatok, a gazdálkodók közötti partnerségek erősödhetnek és az élelmiszerlánc stabilitása biztosítottá válhat. Vállalkozói csoportok felhasználhatók e kapcsolatok előmozdítására, az innovatív ötletek továbbfejlesztésére, a fogyasztók és a termelők összekapcsolására. A gazdáknak ügyfelekre, az ügyfeleknek pedig egészséges élelmiszerekre van szükségük, amelyeket megbízhatóan állítanak elő. A REL szervezők megbizonyosodhatnak arról, hogy ez a két csoport találkozik. A kihívás a diplomácia felhasználásával hosszú távon működő fenntartható kapcsolatok kiépítése.

DÖNTÉSHOZATAL

A REL szervezők szükséges vezetői készségeivel kapcsolatos értekezés utolsó pontja, a döntéshozatali folyamatban való sikeres részvétel képessége. A REL szervezők háttérismereteikkel és a kereskedelmi törekvések szakmai megközelítésével erős támogatói lehetnek az együttműködésükben résztvevőgazdákkal és hasznosak lehetnek a kereskedelmi vállalkozások számára a kommunikáció elősegítésében. Felgyorsíthatják és lezárhatják azokat a döntéshozatali folyamatokat, amelyek egyébként hosszú ideig megoldatlanok maradhatnak. A döntéshozatal a REL szervezők képességeinek összefoglalásaként is értelmezhető, mivel a gazdálkodók és a piaca számára az előnyös döntés biztosításának képessége az erős vezetésből, a kockázatkezelésből és a hatékony tárgyalási készségből fakad. Az eredményes vezetők mérlegelhetik a kockázatokat és optimális üzleteket kötnek.

Konklúzió

A REL szervezők az időmenedzsment, a kockázatkezelés, a döntéshozatal és a tárgyalási készségek felhasználásával biztosítják a REL működését azokon a területeken, amelyek nem tudnak hozzáférni friss piacokhoz vagy termékekhez. Az időmenedzsment lehetővé teszi a REL szervező számára, hogy számba vegye az összes szükséges feladatot, és listákba szervezze ezeket. A döntéshozatali készségek segítenek abban, hogy ebből a listából eldöntsék, mi az, ami azonnal fontos és mit lehet később tenni annak érdekében, hogy tovább haladjanak a célok elérése felé. Végül a tárgyalások a REL sikeres megvalósításához szükségesek. A gyártók, a beszállítók, a szállítók és a piacok közötti tárgyalások során mindig tiszteletben kell tartani az érintett egyének és vállalkozások céljai. Az időmenedzsment, a kockázatkezelés, a döntéshozatal és a tárgyalási készségek felhasználásával a REL szervező hastékonnyű tudja tenni a REL-t, és így előnyös lehet a gazdák és a fogyasztók, valamint az összes érdekelt fél számára.

Források

Tárgyalás

https://www.youtube.com/watch?v=IxNqIyucI70

https://www.youtube.com/watch?v=RW3TiF-OTRc

https://www.youtube.com/watch?v=ZkKObd3wFVc

Döntéshozatal

https://www.youtube.com/watch?v=d7Jnmi2BkS8

https://www.youtube.com/watch?v=KkyzYjPuxK8

https://www.youtube.com/watch?v=pPIhAm_WGbQ

Kockázat kezelés

https://www.youtube.com/watch?v=o80PfIGYVvI

https://www.youtube.com/watch?v=8JwnRF-6YOI